Görög és római építészet

A görög és római építészet két olyan stílus, amelyek meghatározóak voltak az ókori világban.

Az építészet ezekben a kultúrákban nemcsak a praktikus célból szolgált, hanem a szépség és a művészet megjelenítésének eszköze is volt.

Az építészetük öröksége ma is látható és hatással van a modern építészet stílusára.

A görög építészet az ókori Görögországban (Kr. e.

800-146) fejlődött ki, és a római építészet az ókori Rómában (Kr.

e.

753-Kr.

u.

476) virágzott. Mindkét kultúra nagy hatással volt egymásra, és ez a hatás látható az építészeti stílusokban is.

A görög építészet.

A görög építészet különleges stílusa és művészi megközelítése az ókori világban egyedülálló volt.

A görög építészetet az antik görög templomok és a poliszok, vagyis a városok központjában lévő középületek határozták meg.

A görög templomok a városok központjában álltak, és főként istenek tiszteletére építették őket. A görög templomok építészetének legfontosabb jellemzője az oszlopok használata volt.

Az oszlopok egyenesen álltak, és a templomok előtt lévő teraszokat támasztották meg.

Az oszlopok tetején lévő díszítő elemek, mint például a csigavonalak, a dór, a jón és a korintosz oszlopokat jellemzik.

A görög templomok belső része egyszerű és szimmetrikus volt, és egy központi teret, vagyis a naost tartalmazta, amelyben az istenség szobra volt elhelyezve. A görög építészet másik fontos eleme a szimmetria volt. A templomok épületei szigorúan szimmetrikus.